Figyelem, függőséget okoz!

Bótyik Bettina Zora, a Szívatás fordítója ajánlja a könyvet. Olvasd el, neki mit jelentett a Szívatás.

Penelope Douglas fantasztikus tehetséggel megáldott író, aki nagyon ügyesen tud játszani az olvasók érzelmeivel. Lehet utálni vagy lehet imádni a karaktereit, de mindenképp valamiféle érzelmet váltanak ki belőlünk.

Írói karrierjének kezdete óta nagy rajongója vagyok Penelope munkásságának. Van valami a történeteiben, talán az egyedi stílusa, vagy a karaktereinek élethűsége, ami magával ragad, amikor olvasom a regényét, és nem is ereszt, amíg be nem fejezem. Emellett maga a szerző is roppant szimpatikus, közel engedi magához az olvasóit azáltal, hogy gyakran posztol a Facebookon vicces jeleneteket az életéből, és ha valaki privát üzenetben felkeresi, készséggel és kedvesen válaszol a kérdéseire (már ha éppen nem az egyik regényét írja :)).

Ezért nagyon örültem (talán még egy kicsit ugráltam is :D), amikor megtudtam, hogy én fordíthatom a Szívatást. (Ezúton is köszönöm a WOW Kiadónak, hogy lehetőséget adtak, annak ellenére is, hogy kezdő fordító vagyok/voltam. Nem tudom, mikor válik valaki nem kezdővé. Egy könyv után, kettő, vagy néhány év??? :))

És akkor álljon itt néhány szó is a történetről. Magába a cselekménybe inkább nem mennék bele, hadd élvezze mindenki. Inkább arról beszélnék, nekem milyen érzéseim voltak olvasás közben. Természetesen, mint minden regényben, itt is voltak lassabb folyású jelenetek, és olyan pörgősek is, hogy az ember nem győzte lapozni a könyvet. Éreztem mérhetetlen dühöt, amikor Jared (a férfi főszereplőnk) valami kegyetlenséget követett el Tate (a női főszereplő) ellen, vagy szimplán csak tapló volt. Éreztem utálatot, amikor K.C. (Tate legjobb barátnője) szerintem elképesztően helytelen döntéseket hozott, egymás után többször is. Nevettem Madoc humoros beszólásain, és egy kicsit bele is zúgtam a srácba, amikor levetkőzte magáról a Jared miatt felvett szemétkedéseit. És volt egy két pillanat, amikor gyilkos indulat lobbant bennem Piper és Dietrich húzásai miatt. (Hogy kik ők és mit tettek? Olvassátok el a regényt, és megtudjátok! :D) Ó, és ne feledkezzünk el a romantikus/erotikus jelenetekről sem, amik szinte lángra gyújtották a könyvet, annyira szenvedélyesre sikeredtek.

Tate rendkívül erős karakter, bár hamar megtudjuk, hogy nem mindig volt ilyen. Nekem külön tetszett, hogy nem egy újabb olyan főhősnőt kaptunk, akin érezni lehet, mennyire gyámoltalan, és csak arra vár, hogy megmentse egy erős, bátor pasi. Ó, nem. Tate bátor, pimasz, céltudatos, nagyon lojális azokhoz, akit szeret, és imádtam az ő szemén keresztül végigkövetni a regényt.

Jared sokak számára a tipikus álom pasi lehet. Mintha receptre készítették volna. Van benne valami rejtélyesség, amitől akaratlanul is többre vagyunk kíváncsiak belőle, motorozik, illegális autóversenyeken indul, hatalmas a tekintélye a többiek körében, és csüggnek rajta a lányok. Nem egy szószátyár típus, inkább cselekszik. Egyszóval a tipikus rosszfiú, akit a szeretett lány megszelídít. Külön pluszpont, hogy Jared nem veszíti el a férfias kisugárzását akkor sem, amikor közelebb kerülnek egymáshoz Tate-tel. (Penelope nem esett abba a hibába, mint a legtöbb író.)

Madoc a könyv üde színfoltja, és Jared teljes ellentéte. Ő imád beszélni, a középpontban lenni, mindenki szereti. Sokszor viccel és flörtöl, de érezni lehet, hogy ezzel csak takargat valamit, az igazi énjét nem igazán ismerjük meg, de azt tudjuk, hogy teljes vállszélességgel kiáll a barátai mellett, hűséges Jaredhez, és bár segít neki a szívatásokban, ugyanakkor a maga módján próbálja Tate felé terelgetni a srácot. Nekem ő lett a kedvenc karakterem.

K.C. Tate legjobb barátnője, de én ilyen barátot az ellenségemnek sem kívánnék. Ez csak személyes vélemény, lehet, hogy lesznek olyanok, akik szeretni fogják, de számomra egy barátságban soha nem fordulhatnak elő olyanok, amiket K.C. csinált. Sokszor szerintem meggondolatlanul cselekedett, viszont ha akarattal tette, attól csak még rosszabb fényben tűnik fel a szememben, és bár akadtak jó pillanatai, ezek nem feledtették el velem a rosszakat. Nem gondolom, hogy alapból egy gonosz, aljas személyiség, de sajnos sokszor önző volt, és nem gondolt Tate érzéseire.

A többi mellékszereplő inkább csak szárnysegédnek volt jelen a történetben, nagyon nagy szerepet nem kaptak. Tate apja szimpatikus volt, de sajnáltam, hogy csak a neten volt jelen, a nagymamája bölcs asszony, aki kellően észre térítette az unokáját, amikor arra szükség volt, Bent szimplán sajnáltam, Piper és Dietrich pedig az idegeimre mentek.

Ha egy igazán szórakoztató, kikapcsoló New Adult olvasmányra vágysz, mindenképp vedd a kezedbe a Szívatást, nem fogsz csalódni benne. Igazi érzelmi hullámvasút, de olyan utazást nyújt, amit nem akarsz kihagyni.

Figyelem, függőséget okoz!


bully interjú szívatás


Duba Gábor A-tól K-ig
Szívatás (Bully) lejátszási lista